ClickCease
Nyitva tartás: minden nap 7-20 óráig

Jelzőgázos csőtörés bemérés

Főleg kültéren, és épületek aljzatában lévő csőtörések bemérésére alkalmazható módszer.

Fizikai alapjai:

  • A jelző gáz hidrogén, ami könnyebb a levegőnél
  • A csőrendszerbe engedett jelzőgáz a csőtörés helye felé nyomja a vizet, majd azt elérve kiszabadul, és felfelé terjed

Kültéri mérés jelzőgázzal

A módszer általában rendkívül pontos eredményt ad a csőtörés helyét illetően. A hidrogén gáz ebben a formában nincs jelen a környezetben, így annak megjelenése a mért területen egyértelműen jelzi a hibát. A felszálló gáz a talajszerkezet adottságaitól függően terül, tehát a felszínen nem pontszerűen mérjük, hanem egy nagyobb területen. 

A pontosítás két lépésben történik. 

  1. A mérő műszer számszerűen, ppm pontossággal ( részecske / millió részecske ) jelzi a koncentrációt, így meg lehet keresni a legmagasabb koncentrációjú területet
  2. Lefúrunk a talajba, a gyanúsított területen, amivel pontosítani tudjuk a hiba helyét.

A mérést akadályozó tényezők, körülmények

  1. Mivel a mért cső jellemzően a fagyhatár alatt 0,7-1,5 méter mélyen van vezetve, gyakran előfordul, hogy a gáz oldalra terjed, vagy talál egy üreget.
  2. Beton, és aszfalt burkolat alatti csőtörések esetén elkerülhetetlen a burkolat átfúrása az értékelhető eredményhez.
  3. Fontos, a mérést lehetetlenné tevő tényező, ha a cső egy védőcsőben van vezetve. Ekkor a gáz nem a hiba helyén, hanem a védőcső valamelyik, vagy mindkét végén tör fel!!

Beltéri mérés jelzőgázzal 

Fontos megemlíteni, hogy a jelzőgáz színtelen, szagtalan, nem toxikus gáz, a mérés után azonnal használható a vízrendszer, és a mért ingatlan is. Beltéren főleg az aljzatban futó csövek hibáinak meghatározására alkalmas a jelzőgázos mérés. Itt is igaz, hogy ha megjelenik a gáz valamelyik helységben , akkor a hiba ott van. Sajnos a jelenlegi korszerű technológiák nagyban akadályozzák a pontos hibafeltárást jelzőgázzal.

  • Ha védőcsőben van a vizsgált szakasz, akkor az mérjük, hogy hol a védőcső vége.
  • Ha párazáró réteg alatt futnak a csövek, akkor a jelzőgáz a fólia szélén tör fel és nem a hiba helyén
  • Gipszkarton fal mögötti csövekből a gáz a falszerkezetben felfelé száll, a hiba helye jelzőgázzal nem határozható meg
  • Folyékony fóliával lekent falak mögül a gáz nem jön ki, a hibahely nem határozható pontosan meg

Ha jelzőgázos módszerrel nem tudjuk pontosan meghatározni a hiba helyét, akkor még több mérési módszer van, amivel mégis eredményre jutunk.