Jelzőgázos csőtörés bemérés
Főleg kültéren, és épületek aljzatában lévő csőtörések bemérésére alkalmazható módszer.
Fizikai alapjai:
- A jelző gáz hidrogén, ami könnyebb a levegőnél
- A csőrendszerbe engedett jelzőgáz a csőtörés helye felé nyomja a vizet, majd azt elérve kiszabadul, és felfelé terjed
Kültéri mérés jelzőgázzal
A módszer általában rendkívül pontos eredményt ad a csőtörés helyét illetően. A hidrogén gáz ebben a formában nincs jelen a környezetben, így annak megjelenése a mért területen egyértelműen jelzi a hibát. A felszálló gáz a talajszerkezet adottságaitól függően terül, tehát a felszínen nem pontszerűen mérjük, hanem egy nagyobb területen.
A pontosítás két lépésben történik.
- A mérő műszer számszerűen, ppm pontossággal ( részecske / millió részecske ) jelzi a koncentrációt, így meg lehet keresni a legmagasabb koncentrációjú területet
- Lefúrunk a talajba, a gyanúsított területen, amivel pontosítani tudjuk a hiba helyét.
A mérést akadályozó tényezők, körülmények
- Mivel a mért cső jellemzően a fagyhatár alatt 0,7-1,5 méter mélyen van vezetve, gyakran előfordul, hogy a gáz oldalra terjed, vagy talál egy üreget.
- Beton, és aszfalt burkolat alatti csőtörések esetén elkerülhetetlen a burkolat átfúrása az értékelhető eredményhez.
- Fontos, a mérést lehetetlenné tevő tényező, ha a cső egy védőcsőben van vezetve. Ekkor a gáz nem a hiba helyén, hanem a védőcső valamelyik, vagy mindkét végén tör fel!!
Beltéri mérés jelzőgázzal
Fontos megemlíteni, hogy a jelzőgáz színtelen, szagtalan, nem toxikus gáz, a mérés után azonnal használható a vízrendszer, és a mért ingatlan is. Beltéren főleg az aljzatban futó csövek hibáinak meghatározására alkalmas a jelzőgázos mérés. Itt is igaz, hogy ha megjelenik a gáz valamelyik helységben , akkor a hiba ott van. Sajnos a jelenlegi korszerű technológiák nagyban akadályozzák a pontos hibafeltárást jelzőgázzal.
- Ha védőcsőben van a vizsgált szakasz, akkor az mérjük, hogy hol a védőcső vége.
- Ha párazáró réteg alatt futnak a csövek, akkor a jelzőgáz a fólia szélén tör fel és nem a hiba helyén
- Gipszkarton fal mögötti csövekből a gáz a falszerkezetben felfelé száll, a hiba helye jelzőgázzal nem határozható meg
- Folyékony fóliával lekent falak mögül a gáz nem jön ki, a hibahely nem határozható pontosan meg
Ha jelzőgázos módszerrel nem tudjuk pontosan meghatározni a hiba helyét, akkor még több mérési módszer van, amivel mégis eredményre jutunk.